Az Európai Unió digitális programja keretében jelentős fejlesztéseket ígér a kontinensen: 2013-ra a tagállamok lakosait alanyi jogon járó internetkapcsolattal látná el, 2020-ra pedig a tervek szerint 30 megabit/s-nál gyorsabb kapcsolat fog működni minden második uniós otthonban. A zenék, filmek és szoftverek vásárlását, kölcsönzését egységes digitális piac kialakításával oldanák meg.
A Európai Digitális Program (Digital Agenda) stratégiájának részeként konkrét intézkedéseket javasol majd az unió annak érdekében, hogy a high-tech szektort fellendítsék, a kontinens digitális gazdasága ugyanis az EU szerint kulcsfontosságú mind a gazdasági növekedés, mind a megfelelő jólét elérése szempontjából. Ehhez pediga gyors internetkapcsolatok elterjesztése, illetve a tartalmak, szolgáltatások korlátok nélküli elérhetősége szükségeltetik.
Internet alanyi jogon
E stratégia részeként vezetékes és vezeték nélküli technológiák alkalmazásával mindenki számára elérhető, alapszintű internetkapcsolat megvalósítását tervezi az Európai Közösség 2013-ig. Hét évvel későbbre, azaz 2020-ra már azt szeretnék elérni, hogy a kontinensen mindenki 30 megabit/s-nál gyorsabb netkapcsolatot használjon- ez a jelenlegi viszonyok közt egy középkategóriás előfizetésnek felel meg.
Eddigre már minden második háztartásban 100 megabit/s-nál gyorsabb letöltésre képes internet működne - ilyen sebességű elérésre akár most is előfizethetnek sokan - ha ma még igen drágán is.
Minden harmadik európai még sosem netezett
Az unió digitális ügyekért felelős biztosa, Neelie Kroes szerint az EU az elmúlt években 40 százalékkal kisebb összeget fektetett be technológiai fejlesztésekbe, mint az Egyesült Államok.
Részben ennek köszönhető, hogy az európaiak harmada még sosem használta a világhálót, a szupergyors internetezést biztosító optikai kapcsolatok pedig csupán az uniós lakosság 1 százaléka számára érhetők el. A felzárkóztatás érdekében 2020-ra a tagországok kormányzatainak meg kell duplázniuk a technológiai kutatásra, fejlesztésre fordított összegeket, amely addigra évi 11 milliárd eurót fog kitenni a tervek szerint.
A netpiacoknak nem lesz határa
Az egységes online piac (Digital Single Market) stratégiájával az EU azt akarja biztosítani, hogy az egyes tagországokban élők korlátozások nélkül elérhessenek internetes tartalmakat és szolgáltatásokat. Jelenleg ugyanis sokszor az országonként eltérő szerzői jogi szabályozás miatt nem érhetők el egyik tagországból egy másikban üzemelő online szolgáltatások, például sokan nem tudják használni az Apple iTunes nevű zeneboltját, vagy a Microsoft internetes játékszolgáltatását, az Xbox Live-ot.
A digitális program egyértelműen kimondja, hogy az online tartalomszolgáltatásoknak a jövőben az országhatárokon átnyúlóan elérhetővé kell válniuk, ezt pedig a helyi, nemzeti hatókörű szabályozások megszüntetésével, illetve az elektronikus fizetési szolgáltatások fejlesztésével lehet elérni.
Fejleszteni kell az online fizetést
Az internetes fizetés hiányosságai képezik jelenleg a legnagyobb akadályt: ma az online vásárlások 60 százaléka a fizetési rendszerek technikai vagy jogi problémái miatt nem tud megvalósulni. A nem eléggé megbízható rendszerek miatt pedig a térség internetezőinek mindössze 8 százaléka rendel terméket másik tagországból.
EU-s felmérések szerint a kontinens digitális zenei piaca meglehetősen fejletlen, méretében csupán az amerikai negyedét teszi ki. A zeneletöltési piac serkentése érdekében az unió leegyszerűsíteni szándékszik a szerzői jogok alkalmazásának módját, a licencelési lehetőségeket.
Biztonságosabb internetre van szükség
Ezen kívül a programnak a világháló biztonságosabbá tétele is célja, amelynek részeként vissza kell szorítani az online gyerekpornót, a személyazonosság-tolvajlást, illetve az internetes támadásokat. Ezt egyebek mellett számítógépes vészhelyzetek elhárításáért felelős csoportok (ún. CERT-ek) hálózatának kialakításával, illetve a jelenleginél szigorúbb törvények bevezetésével akarja megvalósítani az unió.