A K�rp�t-medence, a bosny�k piramisok
�s Glozel jelrendszer�nek �sszehasonl�t�sa

R�viden a K�rp�t-medencei jelrendszerr�l

1. Az �si magyar rov�s�r�s

Az �si magyar rov�s�r�s a K�rp�t-medenc�ben alakult ki. Eddig megtal�lt legr�gebbi eml�kei: a Baj�ti Jankovich barlang p�lcav�g�n tal�lt jelek 15 - 20.000 �ves bolygatatlan r�tegb�l sz�rmaznak. A Tat�rlakai Korong jelei 7.500-8.200 �vesek. Ezen �r�snak tov�bbi 6-7.000 �ves eml�kei ker�ltek el� Torma Zs�fia (1831-1899) r�g�szn� �sat�sain az erd�lyi Tordos k�zel�ben. A rov�s�r�s eml�kei fennmaradtak a t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�n (l�sd az 1920 el�tti t�rk�peket) k�veken, templomok falain, csont, fa, ez�st, aranyt�rgyakon, k�nyvekben.

A rov�s�r�s eml�kei bizony�tj�k a magyars�g K�rp�t-medencei eredet�t. A rov�s�r�s a magyarok k�z�tt ma is haszn�latos , a t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�n legal�bb sz�zezer ember haszn�lja a mindennapi �letben. Szak�cs G�bor �js�g�r�, rov�s�r�s kutat� pedig 10. �ve szervez versenyeket az ifj�s�g 9-18 �ves koroszt�lya sz�m�ra, amelyre �ltal�ban 700 f� jelentkezik �vente. A 15-20.000 �ves jelrendszer teh�t ma is t�k�letesen haszn�lhat�, ann�l is ink�bb, mert a magyar nyelv hangjait csak ezzel lehet t�k�letesen lejegyezni, hiszen amikor a 10. sz�zadban a magyaroknak �t kellett t�rni�k a latin bet�s �r�sra, abban nyelv�k 13 hangj�ra ( TY, GY, NY, SZ, ZS, CS, LY, J, K, �, �, �, �) nem volt jel.

2. T�szok-tet�-i megalitok jelei

A T�szok-tet� a K�rp�t-medenc�ben, Erd�lyben tal�lhat�. Az 1013 m�ter magas fenns�kon �s k�rny�k�n a le�r�sok szerint t�bb sz�z �r�sos k�t�mb volt tal�lhat�. �tlagos m�ret�k: 180x 140 centim�ter volt. M�ra ezekb�l csup�n kett� l�that� �ps�gben a Gyergy�szentmikl�si Tariszny�s M�rton M�zeumban (Erd�ly) �s n�h�ny �sszet�rve a fenns�kon. A k�veken l�v� �r�sok t�bbs�g�nek kora a p�rhuzamok alapj�n 10.000 �v k�r�li. (l�sd: Friedrich Kl�ra : Megalitok a T�szok-tet�n, in: Friedrich Kl�ra-Szak�cs G�bor: T�szok-tet�t�l a bosny�k piramisokig - 2007)

3. A Tordos - Vinca m�velts�g jelei

A tordosi m�velts�g els� felt�r�ja a m�r eml�tett Torma Zs�fia r�g�szn�, 1875-t�l. T�bbezer �jk�kori agyagkorongj�n m�r ekkor megjelenik a ma is haszn�latos �si magyar rov�s�r�s jeleinek t�bbs�ge. 1905-t�l a N�ndorfeh�rv�r (1920 �ta Beogr�d, Serbia) melletti Vinca telep�l�sen �s k�rny�k�n is gazdag �jk�kori leletanyag ker�lt el�. (l�sd M. Gimbutas t�rk�p�t)

K�rp�t-medenc�n k�v�li jelrendszerek

Ezekb�l most csak kett�re t�r�nk ki, noha t�bb m�s eur�pai �s �zsiai jelrendszer mutat hasonl�s�got az �si magyar rov�s�r�ssal.

1. A bosny�k piramisok jelei

A boszniai Visoko-ban, Szarajevot�l 30 kilom�terre kezdte meg �sat�sait 2005-ben Semir Osmanagic piramiskutat�. A Visocica hegy piramis alakj�ra Senad J. Hodovic m�zeumigazgat� h�vta fel figyelm�t. Ezen k�v�l m�g n�gy k�zeli, n�v�nyekkel ben�tt dombr�l felt�telezik, hogy piramist rejt mag�ban. �sat�sok f�k�nt a Nap �s Hold piramisnak nevezett �p�tm�nyek ter�let�n folynak, s m�r az eddigi felt�r�sok is bizony�tott�k, hogy mesters�ges, ember �ltal k�sz�tett alkot�sok. A Nap piramis m�rete �s kora meghaladja a Gizai-�t, amelyet Kheopsz f�ra� �p�ttetett 4600 �vvel ezel�tt.

Szak�cs G�bor, aki 2006 j�nius�ban j�rt el�sz�r a helysz�nen, azzal a felfedez�ssel t�rt haza, hogy a Nap piramis alag�tj�ban �s a k�rny�k�n l�v� nagy k�veken az �si magyar rov�s�r�snak megfelel� jeleket tal�lt, s ebb�l k�vetkez�en a Tordos -Vinca m�velts�g ter�lete d�li ir�nyban kitol�dik.

2007 j�nius�ban a helysz�nre l�togat� csoportunk t�bb tagj�val egy�tt err�l j�magam is meggy�z�dtem. Tov�bbi ismeretek szerezhet�k a bosny�k piramisokr�l a www.piramidasunca.ba weblapon.

2. Glozel

1924-ben egy francia faluban, Glozelben egy�b leletek mellett olyan �r�sjeleket tal�ltak ker�mialapokon, csontokon, k�veken, amelyek nagy m�rt�kben hasonl�tanak az �si magyar �r�s bet�ihez. Erre 2003-ban �s 2005 -ben is felh�vtam a figyelmet, mindk�t alkalommal k�z�lve a 111 glozeli jelet. (in: Friedrich Kl�ra - Szak�cs G�bor: K�rp�t- medencei birtoklevel�nk a rov�s�r�s - 2003, 81. old. �s Friedrich Kl�ra - Szak�cs G�bor: K�be v�st�k, f�ba r�tt�k - 2005, 48. old. �s Tat�rlaka titka: www.magtudin.org) A hivatalos �ll�spont szerint a glozeli jelek kora: 1.800 - 2.300 �v. (www.glozel.net)

A jelek �sszehasonl�t� t�bl�zatai

A t�bl�zatok �ttekint�se ut�n joggal felt�telezhetj�k, hogy a K�rp�t-medenc�ben, a bosny�k piramisok ter�let�n �s Glozelben egyazon m�velts�g k�pvisel�i tev�kenykedtek �s hagyt�k r�nk �r�sjeleiket. Figyelemre m�lt�, hogy a t�rt�nelmi Magyarorsz�g (1920 el�tt) ter�lete az, ahol ezek a jelek mind a mai napig haszn�latosak.

Szakirodalom
Gimbutas, Marija: The gods and goddessess of old Europe (Berkeley,1974)
Szak�cs G�bor: Tud�s�t�sok a bosny�k piramisokr�l (Magyar Demokrata, 2006/26, 45, 48)
Tomory Zsuzsa: Kezdeteink (Miskolci B�lcs�sz Egyes�let, 1995)
Torma Zs�fia: Sumer nyomok Erd�lyben (Buenos Aires, 1972)
Winn, Shan, M.M: Pre writing in south-eastern Europe (Western Publishers, 1981)

Budapest, 2007, december

Friedrich Kl�ra
rov�s�r�s kutat� �s oktat�

A K�rp�t-medence, a bosny�k piramisok �s Glozel jelrendszer�nek �sszehasonl�t�sa