M�ricz J�nos kutat�sai

M�ricz J�nos szerint a klasszikus t�rt�net�r�s nem ad �tfog� vil�gszeml�letet; az �z�nv�z ut�n az �gynevezett Amerikai �j Vil�g v�lt a civiliz�ci�k sz�l?anyj�v�, amiknek az alapja az ?si Magyar kult�ra volt. Az Eur�pai �s a K�z�p Keleti kult�r�k v�ratlanul a fejl?d�s kihagyhatatlan evol�ci�s l�p�sei n�lk�l t?ntek fel. Ezek a civiliz�ci�k az Amerikai kontinensr?l ker�ltek �t ahol az evol�ci�s el?zm�nyeik megtal�lhat�ak. Azok a csoportok, akik t�l�lt�k az �z�nvizet, k�s?bb az Andok magasabb fekv�s? ter�letein az �z�nv�z ut�ni kult�r�kat hozt�k l�tre.

Id?sz�m�t�sunk el?tt 8000-7000 k�z�tt meg�rkeztek Als�-Mezopot�mi�ba tutajokon, amik balsaf�b�l k�sz�ltek olyan faanyagb�l, amit csak D�l-Amerik�ban lehet tal�lni. Ecuadorban, Azuay tartom�nyban, olyan nevek tal�lhat�ak, mint Shumir, Zumir, Shammar, Mosul �s m�g sok m�s, amik arra utalnak, hogy ez a r�gi� volt az ?si Sum�rok, vagy Zumirok sz�l?f�ldje, akiknek a nyelv�t egy ?si un. proto-Magyarb�l lehet sz�rmaztatni.
M�ricz elmond�sa szerint a K�rp�tok magyarjai amerikai eredet?ek ugyanis az Andok elhagy�sa ut�n �thozt�k a magyar nyelv atlanti jellegzetess�geit, a legend�kat, trad�ci�kat �s hiedelmeket. Ecuadorban, �s m�sutt Amerik�ban, a Cayapos, Jibaro-Shuar, Tschachi, Saraguru, Salasaka �s m�s t�rzsek az ?si magyar nyelv v�ltozatait besz�lt�k. A kultur�lis er�zi� �s er?szakos k�ls? beavatkoz�s ellen�re sz�mos magyar helyn�v �s dialektus megtal�lhat� Ecuadorban.
A r�gi magyar �s a sum�r nyelv k�z�tti hasonl�s�g nem lehet v�letlen, mondja M�ricz, mindezt nyelv�szeti hasonl�s�gokon t�l (pl. nap, �r, Isten) etnogr�fiai, vall�si, m?v�szeti �s n�prajzi kapcsolatok igazolj�k. Az 8. sz�zad (AD) v�g�n, a magyarok, a Kar�k (m�s n�ven kir�ly szk�t�k vagy feh�r hunok) Indi�b�l hazav�ndoroltak az anyaorsz�gukba D�l-Amerik�ba. Ezek ugyanazok a Car�k, akikr?l a k�s? 18. sz�zadi ecuadori t�rt�n�sz, Pablo Juan de Velasco besz�l, hogy meg�rkeztek a 8. sz�zadban �s a helyet, az�ta is Bahia de Caraqueznek h�vj�k Manabi tartom�nyban.
Nagyon keveset tudunk err?l a b�mulatos emberr?l (Juan Moricz a sz�vegben mindenhol) aki M�ricz J�nosk�nt sz�letett Magyarorsz�gon 1923-ban, mivel nagyon keveset �rt. ? minden nap meg�lte azt az �lm�nyt, ami�rt m�s kutat�k �letre sz�l� exped�ci�kat szerveznek. Egy brili�ns, elb?v�l? ugyanakkor egy neh�z �s akaratos ember volt. Miel?tt b�rki egy egyszer? kalandornak hinn�, �lljon itt egy szak�rt?i lista, (l�tsz�lag ismeretlen�l a nyugati szakavatott sz�m�ra), akiknek az �rdekl?d�s�t felkeltett�k a lehets�ges Magyar-Quecsua kapcsolatok, egy lista, amit M�ricz J�nos k�rt �s kapott az Ecuadori K�l�gyminiszt�riumt�l. Az egy�ttes reag�l�suk nem kev�sb� megd�bbent?, mint a munk�jukkal kapcsolatos teljes csend.

Magyar szak�rt?k
Dr. K�sa Barna / Melbourne, Ausztr�lia: Mezopot�mia, Palesztina �s Anat�lia kult�r�inak szak�rt?je.
Igazolta �s j�v�hagyta M�ricz J�nos hipot�zis�t az amerikai kultur�lis diff�zi�r�l, a magyarok amerikai eredet�r?l. F�l�vsz�zad publik�ci�inak list�j�n szerepel M�ricz J�nos felfedez�s�r?l �rott cikke is.
Dr. Riman�czy L�szl� / NSW, Ausztr�lia: A belga tudom�nyos t�rsas�gok tagja. Sumerol�gus, Amerika �s

Mezopot�mia k�zti kultur�lis kapcsolatok szak�rt?je. Tanulm�nyai jelentek meg az ?si Kitus (Quito) kir�lys�got ir�ny�t� kir�lyi dinaszti�kr�l. Igazolta M�ricz J�nos �ll�t�sait.

Szentirmay Gyula / NSW, Ausztr�lia: A h�res kutat�nak, K�lm�n Patakynak j� bar�tja, szakmai k�zvet�t? Pataky �s M�ricz J�nos k�z�tt. 50 �v ford�t�i munk�ss�g a magyarok amerikai eredet�r?l.

Turmezei L�szl� / Kutat�, a Magyar Akad�mia hajdani tagja. Kiemelt Polyn�zia, Malayzia stb. szak�rt?. M�ricz J�nos tanulm�nyait fel�lvizsg�lja, �s egyet�rt�s�t adja, hogy M�ricz felfedez�se az Amerikai kontinens t�rt�nelm�t illet?en kinyitja a kapukat egy teljes rev�zi� sz�m�ra.
Alexander Cs�ke / Schlossberg, Ausztria. Nyelv�sz, Kauk�zus, Ural �s az Alt�j nyelveinek specialist�ja. M�ricz J�nos felfedez�se �ta az idej�t az ecuadori pre-kolumbi�n nyelveknek szenteli, igazolta M�ricz J�nos elm�let�t az amerikai kultur�lis diff�zi�r�l �s a magyarok amerikai eredet�r?l.

NaP�T - Az eredend? m?velts�g holnapja http://naput.hu T�mogat�: Joomla! Gener�l�s: 26 August, 2008, 02:52

Dr. Bar�th Tibor / Montreal, Kanada. T�bb �ven �t t�rt�nelem �s geogr�fia professzor a Sorbonne egyetemen P�rizsban. Sum�r �s egyiptomi kult�r�k vezet? kutat�ja. Mezopot�mi�r�l sz�l� publik�ci�j�ban foglalkozik M�ricz felfedez�seivel, �gy, mint amik seg�tenek a t�rt�nelem el?tti id?k esem�nyeit tiszt�bban l�tni.

Dr. Gergely D�nes / Ontario, Kanada. Kit?n? nyelv�sz, aki sok �vet t�lt�tt K�z�p- �s D�l Amerik�ban a magyarok eredet�nek vizsg�lat�val. Igazolta M�ricz elm�let�t, miut�n vele egyez? k�vetkeztet�sre jutott, amikor �sszehasonl�totta a magyar nyelvet a kolumbiai k�zt�rsas�gban �l? Kolumbusz el?tti n�pek nyelv�vel.

Dr. Sz�llo�sy S. Said / N�metorsz�g. Kutat�, K�z�p- �s D�l Amerika kult�r�inak szak�rt?je.

D�l-Amerika Eur�pai �s K�zel-Keleti kultur�lis kapcsolatainak elemz?je. Meger?s�tette M�ricz kultur�lis diff�zi�val kapcsolatos elk�pzel�seit.

Homonnay Elem�r / Cleveland, Ohio, USA. T�rt�nelem �s geogr�fia professzor. A pre-kolumbi�n kult�r�k magyar kapcsolatainak szak�rt?je.

M�sok, akikkel M�ricz levelezett: Dr. Gosztonyi, Sorbonne, P�rizs; Dr. Alfredo Tegliabue, t�rt�nelem �s geogr�fia professzor, Universidad de la Plata, Argentina; Dr. Alfredo Kolliker Freers, t�rt�n�sz, eln�k Universidad Argentina de Ciencias Sociales Ford�totta: Sipos Gy�rgy

A ford�t�s alapja �s tov�bbi inform�ci�:
Tayos Gold Library The Odyssey of Stan Hall: Architect of the Tayos Caves Expedition of 1976 M�ricz J�nos (Juan Moricz) nyom�n http://www.goldlibrary.com/index.html