- HunniaNetEU-nyet

Dr. Hal�sz J�zsef

12 mondat a zsarnoks�gr�l

(A Gyurcs�ny-program)

?ott zsarnoks�g van
az �vod�kban,
az apai tan�csban,
az anya mosoly�ban,

abban, ahogy a gyermek
idegennek felelget;

nemcsak a sz�gesdr�tban,
nemcsak a k�nyvsorokban
sz�gesdr�tn�l jobban
but�t� sz�lamokban;?

(Illy�s Gyula: Egy mondat a zsarnoks�gr�l)

Ez a program a szoci�lis piacgazdas�g programja.

Hatalmas szolg�latot tesz annak megismertet�s�re, hogy mi a csapda l�nyege az EU-ban �s k�l�n�sen annak a gyarmatos�t�st t�k�lyre viv? tov�bbfejleszt�s�ben, amit az EU Alkotm�ny fogalmaz meg.

K�l�n�sen jelent?s annak megismer�s�hez, hogy mit jelent a gyakorlatban a kapitalizmus tov�bb�l�se azzal a ?h�zd meg, ereszd meg? taktik�val, ami gyakorlati megval�s�t�ja az ?oszd meg �s uralkodj rajta!? m�dszernek: Egy t�rsadalmi r�teget kiv�lasztunk �s annak az �letfelt�teleit jav�tjuk, ezzel magunk mell� �ll�tjuk a t�bbivel szemben. K�s?bb az adott el?ny�ket visszavonjuk.

Szeretn�m, ha mindenki, �szre venn�, aki a ?szoci�lis piacgazdas�g? maszlagj�t bevette (b�rmilyen nagynev? ?professzor? vagy ?ellenz�ki gondolkod�? hitette el vele): f�b�l vaskarik�t csin�lni nem lehet, akkor sem, ha a f�t piacgazdas�gnak nevezz�k, a vaskarik�t pedig szoci�lisnak.

V�gezet�l: aki l�tni is tud, nemcsak n�zni, az �szreveszi: ezt a programot a jelenlegi ellenz�k is �rhatta volna, esetleg m�s s�lyoz�ssal, de a l�nyeg v�ltoztat�sa n�lk�l. Egyetlen ellenz�ki kritika sem vonatkozott azokra az alapk�rd�sekre, amelyek elfogadhatatlann�, demag�gg�, nemzetelleness� teszik a ?Lend�letben? c�met visel? Gyurcs�ny-f�rmedv�nyt.

Ideje, hogy azok, akik ?Igen?-nel szavaztak az EU-ra, vagy az ?EU �gy nem?-et szajk�zt�k, nyiss�k ki szem�ket, f�l�ket, hogy l�ssanak, halljanak: itt nem arr�l van sz�, hogy a parlamenti ellenz�k vagy korm�ny alkalmasabb-e az orsz�g vezet�s�re, mert mindkett? az idegen �rdekek kiszolg�l�ja, teh�t nemcsak alkalmatlan, hanem m�ltatlan is. Az a k�rd�s: van-e annyi magyar ember ma a csonka orsz�gban, aki el�g ahhoz, hogy egym�s mell� �llva v�ghezvigye a t�nyleges rendszerv�lt�st, vagyis megval�s�tani Magyarorsz�g f�ggetlens�g�t, a magyar �rdekek �rv�nyes�l�s�t?

K�l�n kiemelem, hogy mindazok, akik az EU csatlakoz�st, k�l�n�sen az EU Alkotm�nyt a magyar v�laszt�kra er?ltett�k, a haza�rul�s min?s�tett eset�ben v�tkesek¹. (Ezzel kapcsolatban 2004. �prilis 30-�n N�p�t�let sz�letett. Olvashat� a www.eunyet.hu honlapon.)

Ez a program t�k�letesen alkalmazkodik az EU Alkotm�nyhoz, mondhatni, annak el?k�sz�t?je. �ppolyan demag�g eszk�z�ket haszn�l, mint p�ld�ja �s �ppolyan rafin�ltan rejti el a fenyeget�seket, megszor�t�sokat, az ember- �s nemzetellenes int�zked�seket, mint amaz.

L�nyegi kifog�saim egy r�sze is azonos az EU Alkotm�ny kritik�j�val:

1. Az �g�retek fedezet n�lk�liek.

2. Nem az ember �ll a k�z�ppontban, hanem a p�nz.

3. Az �rt�ktelens�g �rt�krendj�t deklar�lja.

A kritikai elemek m�sodik r�sze az EU �s az EU Alkotm�nyhoz f?z?d? k�vetkezm�nyeket tartalmazza:

1. A nemzeti hagyom�nyok alapul v�tele, a nemzetis�gi k�rd�sek megnyugtat� megold�sa hi�nyzik.

2. Azok a felt�telek, amelyek a csal�dot a t�rsadalom alapj�v� tudj�k tenni, hi�nyoznak.

3. Azok a felt�telek, amelyek az es�lyegyenl?s�g megval�s�t�s�hoz sz�ks�gesek, hi�nyoznak.

4. Olyan szeml�letet t�kr�z, mintha a program v�grehajt�s�nak ideje alatt Magyarorsz�g �n�ll� alkotm�nnyal �s t�rv�nykez�si joggal rendelkez?, jogilag, gazdas�gilag, ter�letileg f�ggetlen �s egys�ges �llam lenne.

I. Az EU Alkotm�nnyal azonos jellemz?k

1. Az �g�retek fedezet n�lk�liek.

A k�lts�gvet�s bev�teli t�teleinek cs�kken�se �s az a t�ny, hogy az EU ?nett� befizet?i? lesz�nk (vagyis t�bb a tagd�j, mint a visszaig�nyelhet? ?t�mogat�s?)

Az EU Alkotm�ny demag�gi�j�t mi sem bizony�tja jobban, mint az, hogy �nmag�n bel�l ellentmond�st tartalmaz. �ltal�noss�gban mindent meg�g�r, hogy a r�szletszab�lyoz�sokban azokat visszavonja. Jellemz?, hogy m�r az alap-megfogalmaz�sban sem jelzi az alapelvek felt�teleinek biztos�t�s�t, csak ?tiszteletben tartja? azokat².

Az �g�retek fedezetlens�ge hi�ny�nak pedig az az oka, hogy a kamra kulcsa Br�sszelben van³, hiszen minden ter�let (k�zte a gazdas�gi is) ?�truh�zott hat�sk�rben? Br�sszel ir�ny�t�sa alatt �ll.

2. Nem az ember �ll a k�z�ppontban, hanem a p�nz.

Eur�pai K�zponti Bank �pp�gy jogi szem�ly, mint az EU. Kapcsolatukat az jellemzi, hogy az minden int�zked�st az EKB j�v�hagy�s�val lehet hozni⁴.

3. Az �rt�ktelens�g �rt�krendj�t deklar�lja.

Minden �r�. Az EU h�rom ?feh�r foltja? (szoci�lis biztons�g⁵, eg�szs�g�gyi ell�t�s⁶, nyugd�j ell�t�s⁷) mindenn�l jobban bizony�tja: az ember sem gyermekk�nt, sem munkak�pesk�nt, sem id?sk�nt nem �rt�k.

II. Az EU �s az EU Alkotm�nyhoz f?z?d? k�vetkezm�nyek

1. A nemzeti hagyom�nyok alapul v�tele, a nemzetis�gi k�rd�sek megnyugtat� megold�sa hi�nyzik.

2. Azok a felt�telek, amelyek a csal�dot a t�rsadalom alapj�v� tudj�k tenni, hi�nyoznak.

3. Azok a felt�telek, amelyek az es�lyegyenl?s�g megval�s�t�s�hoz sz�ks�gesek, hi�nyoznak.

Bizony�t� mondatok �s azok komment�rja

A ?Lend�letben? c�m? program nem a ?tiszteletben tart?, hanem a ?biztos�tja? kifejez�st haszn�lja ugyanabban az �rtelemben. Ennek nyilv�n az az oka, hogy �gy t?nj�n fel, mintha meg lenne a lehet?s�g azoknak az alapvet? jogoknak �s felt�teleknek a biztos�t�s�ra, amelyeket a program �g�r. Miut�n sz�mokat nem tartalmaz a program, ezeket az olvas� el is hiheti. Csakhogy: az EU k�lts�gvet�s bev�teli oldala a tag�llamokb�l elvett �sszegeket tartalmazza, amelyeket a ?k�z�s? �rdekekre (a III-55. cikk (2) �s (3) bekezd�se⁸ szerint pontos�tva: multinacion�lis �rdekekre) �s azok teljes�l�s�nek biztos�t�s�ra ford�t.

�gy az �g�retek ?biztos�t�sa? anyagilag nulla fedezet?. A nem anyagi biztos�t�s sem t�bb egy eurocenttel sem: mivel a szoci�lis biztons�g, az eg�szs�g�gyi ell�t�s hi�nya, a nyugd�j alamizsna jellege nem n?, term�szetesen a lelki, szellemi ?biztos�t�s? sem lehets�ges.

Ezek alapj�n az al�bbi kit�telek nem rem�nyt kelt?ek, hanem nevets�gesek:

1. ?Gyarapod�, er?s gazdas�gunk biztos�tja, hogy egyre t�bben �lhessenek egyre jobban.? ? A makr�gazdas�g (vagyis az idegen �rdekelts�ggel egy�ttes gazdas�g) er?s�dik, viszont a mikrogazdas�g (vagyis a hazai �rdekelts�g? gazdas�g) gyeng�l. Ki j�r el�l a ?szoci�lis piacgazdas�got? mag��v� t�ve abban, hogy cs�kkenti profitj�t?

2. ?K�z�s felel?ss�g�nk cs�kkenteni az igazs�gtalans�gokat, �s biztos�tani a gyarapod�s felt�teleit.? - Az eddigi igazs�gtalans�gokra (kiv�lasztottak vagyonosod�sa, privatiz�ci�val elt�kozolt nemzeti vagyon elsz�moltat�sa) f�tylat bor�tunk? A gyarapod�s felt�teleit a rabl�kapitalist�k biztos�tj�k? Viccnek is rossz!

3. ?Magyarorsz�g komoly es�lye a kreativit�s, a magyar szellem �s szorgalom ereje. A modern vil�g lehet?s�geinek �s a modern technol�gia el�r�s�nek biztos�t�sa ? ez is a cselekv? korm�nyz�s feladata.? ? Mi az �ra �s ki fizeti a moderniz�ci�t (amit pontos�tani nem �rtott volna)? Mivel az idegenek az idegenek csak ?be�ramoltatj�k? a t?k�t, szabadon, nemzeti �rdek v�delm�nek lehet?s�ge n�lk�l hozhatnak-vihetnek minden �r�t, megszabhatj�k, hogy ki hol �ljen⁹ �s szedik a t?ke haszn�t, nyilv�n mi az ad�nkb�l adjuk ennek a fedezet�t?

4. ?�lj�nk, ahogy �lhetn�nk ? �gy, ahogy arra a magyar emberek tud�sa, szorgalma, tehets�ge, a magyar gazdas�g ereje, az orsz�g eur�pai hagyom�nyai �s j�v?je lehet?s�get biztos�t.? ? �lhetn�nk, ha f�ggetlenek lenn�nk, ha saj�t �rt�keink benn�nket szolg�ln�nak, ha az egyenelv?s�g uralkodna a k�telezetts�gek teljes�t�s�ben �s a jogok gyakorl�s�ban¹⁰. Miut�n ezek nincsenek meg, �gy �l�nk, ahogyan a cionista diktat�ra helytart�in kereszt�l ? pl. az ilyen programokban meghat�rozva ? engedi.

5. ?A felz�rk�z�s gazdas�gpolitik�ja egyidej?leg jelenti a v�llalkoz�sok versenyk�pess�g�nek jav�t�s�t, az export �szt�nz�s�t �s az �llami kiad�sok n�vel�s�t megakad�lyoz�, egyens�ly?rz? k�lts�gvet�si politik�t. Az �llami kiad�sok �s ezzel egy�tt az ad�k cs�kkent�se t�bb leveg?t biztos�t a v�llalkoz�soknak, nagyobb lehet?s�get a fejleszt�sre, n�veked�sre.? ? A szerz? ebben a bekezd�sben t�ll?tt a c�lon: nemcsak �res �g�rete fogalmazott meg, hanem tetten �rhet?en hazudott.

- A v�llalkoz�sok versenyk�pess�g�nek jav�t�s�t lehetetlenn� teszi az EU Alkotm�ny III-42. cikke, III-46. cikk (2) bekezd�se, a III-50. cikk (1) bekezd�se �s III-56. cikk (1) bekezd�se¹¹

- Az export, mint fogalom csak az �n. harmadik orsz�gokra maradt meg, k�vetkez�sk�ppen a v�m is EU k�z�s hat�sk�r, �pp�gy, ahogy annak bev�tele k�z�s bev�tel ? ld. III-217. �s III-36. cikk.¹²

- Az ad�k meg�llap�t�sa EU hat�sk�r �s az ebb?l �sszeg�nek jelent?s r�sze is az EU k�lts�gvet�st n�veli ? ld. III-59/60/61 cikk^13.

6. ?A K�zt�rsas�g korm�nya a hossz� t�v� gazdas�gi n�veked�s biztos�t�s��rt �s a versenyk�pess�g jav�t�s��rt kisz�m�that�, stabil jogi k�rnyezetet teremt, konkr�t beruh�z�s-�s fejleszt�s�szt�nz? programokat ind�t.? ? Ism�t hazugs�got tartalmaz a program:

- A versenyk�pess�g jav�t�sa az el?z?ek miatt lehetetlen (kor�bbi 11. l�bjegyzet)

- Nincs az EU Alkotm�ny szerint a tag�llamoknak sem �n�ll� alkotm�nyoz�si, sem jogszab�lyalkot�si joguk¹⁴.

7. ?A K�zt�rsas�g korm�nya biztos�tja az eur�pai uni�s fejleszt�si forr�sok megszerz�s�hez sz�ks�ges hazai t�rsfinansz�roz�st. Egyetlen eur� sem veszhet el Magyarorsz�g sz�m�ra.? ? Ebben a programpontban ism�t az EU Alkotm�ny nem ismeret�vel tal�lkozunk:

- Az ?uni�s fejleszt�si forr�sok? a ?k�z�s? (�s nem a nemzeti) �rdekeket szolg�lj�k¹⁵. Ezeket m�g ?t�rsfinansz�roz�st is adni ? k�l�n�sen a k�vetkez?k alapj�n ? haza�rul�s.

- A t�rsfinansz�roz�s forr�sa a k�lts�gvet�s stabiliz�lt hi�nya miatt k�ts�ges. ?T�rsfinansz�roz�s? alatt a program szerz?je a saj�t ? p�ly�z�i ? forr�sra, vagy a bankhitelre gondolt. K�rd�sek: - kinek van saj�t forr�sa? ? A kamatcsapda eddig is j�l m?k�d�tt ? ld. Mez?gazdas�gi termel?k. A program ennek ellen�re erre �szt�n�z?

8. ?C�lunk, hogy a lehet? legt�bb embernek legyen munk�ja �s tisztes meg�lhet�se. A ciklus v�g�re csal�dok �jabb t�zezrei t�maszkodhatnak biztos �ll�sra, kisz�m�that� j�vedelemre.? ? Ez az �g�ret a ?szoci�lis piacgazdas�g? legundor�t�bb maszlagja. A t?ke szabad �raml�sa azt jelenti, hogy egy orsz�gban addig marad a ?m?k�d? t?ke?, am�g m�shol nagyobb profitot nem tud ?termelni?. Ekkor ott hagy csapot, papot, elvt�rsat, urat, parasztot, munk�st �s m�rn�k�t, ha gy�ra van, kiszereli a g�peket, �s tov�bb�ll, mag�ra hagyva mindazokat a csal�dokat, amelyek addig az ? rabszolg�i voltak. Nade, Gyurcs�ny �r! Ezt �nnek, mint gyakorl� rabl�-kapitalist�nak mondjam?

9. ?Befejezz�k a privatiz�ci�t, folytatjuk a mez?gazdas�g, a magyar vid�k versenyk�pess� t�tel�t. �j programokat ind�tunk az eg�szs�g�gy, a fels?oktat�s, az ad�rendszer �talak�t�s�nak �rdek�ben.? �s ?Kiterjesztj�k a Biztos Kezdet programot, amelynek c�lja az eg�szs�g�gyi, gyermekj�l�ti, oktat�si szolg�ltat�sok eljuttat�sa a legrosszabb helyzetben l�v? csal�doknak.?

? A privatiz�ci� �s holdudvara (korrupci�, es�lyegyenl?tlens�g, munkan�lk�lis�g) volt a nemzet anyag megnyomor�t�s�nak a f? eszk�ze. Ezt befejezni (vagyis minden nemzeti vagyont idegenek vagy idegen sz�v?ek kez�be juttatni) messze kimer�ti a haza�rul�s b?ntett�t. (Meghat�roz�s�t ld. kor�bbi 1. l�bjegyzetben.)

? Az eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sok teljesen mag�nk�zbe ker�lnek ? ezt a folyamatot a Medgyessy korm�ny ind�totta el -, vagyis ?az �l, aki fizet?. A szoci�lis piacgazdas�gi jellegb?l a ?szoci�lis? ism�t nem tal�lhat�.

- Azt, hogy az oktat�s eg�sze a t?ke szabad �raml�s�nak kiszolg�ltatottja¹⁶ bel�thatatlan k�vetkezm�nyekkel j�r. A ?szoci�lis piacgazdas�g? nem tudja (�s nem is akarja) megg�tolni, hogy a mag�niskol�kban olyan �rt�krend alapj�n idom�ts�k a fiatalokat, amely elidegened�s�kh�z, gy�kereikt?l elszak�t�shoz vezet.

- A gyermekj�l�ti szolg�ltat�sokra egyszer?en nem lesz fedezet az EU �ltal elvont bev�telek �s rajtunk hagyott kiad�sok k�vetkezt�ben.

- A mez?gazdas�g versenyk�pess� t�tel�t a kor�bbi 11. l�bjegyzetben felsorolt EU Alkotm�ny cikkeken k�v�l az a p�rj�t ritk�t� nemzetveszt�s teszi lehetetlenn�, amit a kv�tarendszer dikt�tuma �s a ?t�mogat�snak? aposztrof�lt, p�ly�zatokkal p�ntlik�zott visszaoszt�si rendszer negat�v diszkrimin�ci�ja jelent. Ez ma m�g 20 %-a az EU csatlakoz�sunk el?tti �llamaiban adott juttat�snak, amit a korm�ny most m�g 35 %-kal kieg�sz�thet az EU Alkotm�ny �letbe l�p�s�ig, ugyanis azt a III-56. cikk (1) bekezd�se megtiltja).

10. ?Magunk�nak tekintj�k, ez�rt v�dj�k a K�zt�rsas�g Alkotm�ny�t. Er?s�tj�k a parlamentarizmust, a jog�llamis�got �s a demokratikus politikai int�zm�nyrendszert. Meg�vjuk a k�zigazgat�s, a k�zszolg�ltatat�s, a k�zszolg�lati m�dia f�ggetlens�g�t.?

- Alkotm�ny, mint az orsz�g �rt�krendj�t meghat�roz�, f�ggetlens�g�t biztos�t� alapvet? normarendszer ma sem l�tezik, hiszen 1944. m�rcius 19-t?l Magyarorsz�g diktat�ra alatt �l. A 14. l�bjegyzetben id�zett I-5a. cikk (Uni�s jog) a k�vetkez?t �rja: ?Az Alkotm�ny, valamint az Uni� int�zm�nyei �ltal a r�juk ruh�zott hat�sk�r�k gyakorl�sa k�r�ben alkotott jog a tag�llamok jog�val szemben els?bbs�get �lvez.? Ez nem z�rja ki, de �rtelmetlenn� teszi a tag�llamok b�rmelyik�nek Alkotm�ny�t, egy hat�s n�lk�li t�rt�nelmi relikvi�v� degrad�lva azt. (Ez lehet a rezerv�tum els? dokumentuma.)

- �n�ll� jog�llamis�g az EU-ban a tag�llamok vonatkoz�s�ban nem l�tezik, ugyanis a tag�llamok t�rv�nyhoz� test�lete l�nyeg�ben funkci� n�lk�liv� v�lik, hiszen Br�sszelre ?�truh�ztuk? f�ggetlens�gi, jogalkot�si, gazdas�gi, kereskedelmi jogainkat (ld. I-12. cikk ? kor�bbi 3. l�bjegyzet - HJ), �gy a jogi aktusok is az EU feladataiv� v�lnak¹⁷

11. ?Eur�pai uni�s tags�gunk megteremti a felt�teleit annak, hogy haz�nk az 1867-es kiegyez�s ut�ni �vtizedekhez hasonl�an biztons�gosan �s gyorsan fejl?dj�n.

Felz�rk�z�s vagy az �r�k m�sodik vonal ? ez az elk�vetkez? �vek t�tje. B�tor, cselekv? korm�nyz�s, magabiztos polg�rs�g, sikeres eur�pai Magyarorsz�g ? ez a halad�s receptje.?

- A ?biztons�gos �s gyors fejl?d�s? a program alapj�n nem Magyarorsz�gra �rtend?, hanem az �tmenetileg Eur�pai Uni�nak nevezett Eur�pai Egyes�lt �llamokra, amelynek egy gyarmata a ma Magyarorsz�gnak nevezett ter�let. Az�rt ideiglenes a ter�leti azonos�t�s, mert a r�gi�-elv k�vetkezt�ben fokozatosan form�liss� v�lnak az orsz�gok, hely�ket �tveszi a nemzeti saj�toss�gok �rv�nyes�l�s�nek lehet?s�g�t is megsz�ntet? r�gi�-h�l�zat, amelynek el?k�sz�t�s�t jelenti az EU Alkotm�ny I-31. cikk (2) bekezd�se¹⁸.

- Az ?�r�k m�sodik vonalb�l? felz�rk�z�s a program szerint �nmagunkat felad� elvegy�l�st jelent¹⁹.

12. ?Magyarorsz�g a haz�nk, Eur�pa az otthonunk, biztons�got ad� sz�vets�gi rendszerhez tartozunk.?

A program alapj�n ez a mondat �gy �rtelmezhet?: ?Nincs haz�nk, mert nincs alkotm�nyos, jogilag, ter�letileg, gazdas�gilag f�ggetlen �llamunk, nincs otthonunk, mert nincs f�ld�nk, nincs biztons�gunk, mert politikai hatalm�t er?szakkal megszerz? �s fenntart� (vagyis terrorista) rendszer tagj�v� lenni k�nyszer�tettek benn�nket.

(Olvashat�k �s let�lthet?k a www.eunyet.hu honlapr�l: az EU Alkotm�ny 2003-as �s 2004. j�lius 17-�n j�v�hagyott sz�vege, az EU Alkotm�ny kritik�ja �s az EU �sszehasonl�t�sa a Szent Korona eszm�vel, amely alternat�v�ja. Az info{.}eunyet.hu c�mr?l egy�b inform�ci�k is k�rhet?ek ? pl. radik�lis rendezv�nyek id?pontjai �s helysz�nei, sz�r�lapok.)

___________________________

Jegyzetek

1 1978. �vi IV. t�rv�ny a B�ntet? T�rv�nyk�nyvr?l 144. � (1) Az a magyar �llampolg�r, aki abb�l a c�lb�l, hogy a Magyar K�zt�rsas�g f�ggetlens�g�t, ter�leti �ps�g�t vagy alkotm�nyos rendj�t s�rtse, k�lf�ldi korm�nnyal vagy k�lf�ldi szervezettel kapcsolatot vesz fel, vagy tart fenn, b?ntettet k�vet el, �s �t �vt?l tizen�t �vig terjed? szabads�gveszt�ssel b�ntetend?.

(2) A b�ntet�s t�z �vt?l tizen�t �vig terjed? vagy �letfogytig tart� szabads�gveszt�s, ha a haza�rul�st

a) s�lyos h�tr�nyt okozva,

b) �llami szolg�lat vagy hivatalos megb�zat�s felhaszn�l�s�val,

c) h�bor� idej�n,

d) k�lf�ldi fegyveres er?nek beh�v�s�val vagy ig�nybev�tel�vel

k�vetik el.

(3) Aki haza�rul�sra ir�nyul� el?k�sz�letet k�vet el, b?ntett miatt egy �vt?l �t �vig, h�bor� idej�n k�t �vt?l nyolc �vig terjed? szabads�gveszt�ssel b�ntetend?.

2 EUA I-2. cikk: Az Uni� az emberi m�lt�s�g tiszteletben tart�sa, a szabads�g, a demokr�cia, az egyenl?s�g, a jog�llamis�g, valamint az emberi jogok - ide�rtve a kisebbs�gekhez tartoz� szem�lyek jogait - tiszteletben tart�s�nak �rt�kein alapul. Ezek az �rt�kek k�z�sek a tag�llamokban, a pluralizmus, a diszkrimin�ci�-mentess�g, a tolerancia, az igazs�goss�g, a szolidarit�s, valamint a n?k �s a f�rfiak k�z�tti egyenl?s�g t�rsadalm�ban.

3 EUA I-12. cikk: A kiz�r�lagos hat�sk�r�k ter�letei

(1) Az Uni� kiz�r�lagos hat�sk�rrel rendelkezik a k�vetkez? ter�leteken:

a) v�muni�;

b) a bels? piac m?k�d�s�hez sz�ks�ges versenyszab�lyok meg�llap�t�sa;

c) monet�ris politika azon tag�llamok tekintet�ben , amelyek hivatalos p�nzneme az eur�;

d) a tengeri biol�giai er?forr�sok meg?rz�se a k�z�s hal�szati politika keret�ben;

e) k�z�s kereskedelempolitika;

(2) Az Uni� kiz�r�lagos hat�sk�rrel rendelkezik nemzetk�zi meg�llapod�s megk�t�s�re is, ha a megk�t�s�t valamely uni�s jogalkot�si aktus �rja el?, illetve ha hat�sk�reinek bels? gyakorl�s�hoz sz�ks�ges, vagy amennyiben a k�z�s szab�lyokat, vagy azok alkalmaz�si k�r�t �rintheti.

4 EUA I-29. cikk (3): ?Az Eur�pai K�zponti Bank �n�ll� jogi szem�lyis�ggel rendelkez? int�zm�ny. Kiz�r�lag az Eur�pai K�zponti Bank jogosult eur� kibocs�t�s�nak az enged�lyez�s�re. ?. Az Uni� int�zm�nyei �s szervei, valamint a tag�llam korm�nyai k�telezetts�get v�llalnak arra, hogy tiszteletben tartj�k ezt az elvet.

(5) Az Eur�pai K�zponti Bankkal konzult�lni kell ?. valamennyi nemzeti jogszab�lytervezettel kapcsolatban ?.?

EUA I-34. cikk (1) ?? Az Eur�pai K�zponti Bank ? eur�pai rendeleteket �s eur�pai hat�rozatokat fogadhat el.?

EUA III-77. cikk (1): ?A K�zponti Bankok Eur�pai Rendszer�nek els?dleges c�lja az �rstabilit�s fenntart�sa.?

(4) ?Az Eur�pai K�zponti Bankkal konzult�lni kell: a) ? valamennyi uni�s jogi aktusra ir�nyul� javaslattal kapcsolatban; b) a nemzeti hat�s�gok r�sz�r?l ? valamennyi jogszab�lytervezettel kapcsolatban.?

5 EUA I-47. cikk: A szoci�lis partnerek �s az �n�ll� szoci�lis p�rbesz�d

Az Eur�pai Uni� az egyes nemzeti rendszerek k�l�nb�z?s�geinek figyelembev�tel�vel elismeri �s t�mogatja a szoci�lis partnerek uni�s szint? szerepv�llal�s�t; �n�ll�s�guk tiszteletben tart�sa mellett el?seg�ti a szoci�lis partnerek k�z�tti p�rbesz�det. A n�veked�sr?l �s foglalkoztat�sr�l sz�l� h�romoldal� cs�cstal�lkoz� hozz�j�rul a szoci�lis p�rbesz�d folytat�s�hoz.

6 EUA II-35. cikk: Eg�szs�gv�delem

A nemzeti jogszab�lyokban �s gyakorlatban meg�llap�tott felt�telek mellett mindenkinek joga van megel?z? eg�szs�g�gyi ell�t�s ig�nybe v�tel�hez, tov�bb� orvosi kezel�shez. Valamennyi uni�s politika �s tev�kenys�g meghat�roz�sa �s v�grehajt�sa sor�n biztos�tani kell az emberi eg�szs�gv�delem magas szintj�t.

7 EUA II-25. cikk: Az id?sek jogai

Az Uni� elismeri, �s tiszteletben tartja az id?sek jog�t a m�lt� �s �n�ll� �lethez, a t�rsadalmi �s kultur�lis �letben val� r�szv�telhez.

8 EUA III-55. cikk (2) Az �ltal�nos gazdas�gi �rdek? szolg�ltat�sok m?k�dtet�s�vel megb�zott vagy a j�vedelemtermel? monop�lium jelleg? v�llalkoz�sok olyan m�rt�kben tartoznak az Alkotm�ny rendelkez�sei, �gy k�l�n�sen a versenyszab�lyok hat�lya al�, amennyiben ezek alkalmaz�sa sem jogilag, sem t�nylegesen nem akad�lyozza a r�juk b�zott saj�tos feladatok v�grehajt�s�t. A kereskedelem fejl?d�s�t ez nem befoly�solhatja olyan m�rt�kben, amely ellent�tes az Uni� �rdekeivel.

(3) A Bizotts�g biztos�tja e cikk rendelkez�seinek alkalmaz�s�t, �s elfogadja a megfelel? eur�pai rendeleteket �s hat�rozatokat.

9 EUA III-14. cikk (2): ?A bels? piac egy olyan, bels? hat�rok n�lk�li t�rs�g, amelyben ?. biztos�tott a szem�lyek, a szolg�ltat�sok, az �ruk �s a t?ke szabad mozg�sa.?

10 MAGYARORSZ�G K�NHAL�L�NAK 12 EU-ST�CI�JA (az EU-Alkotm�ny sz�vegid�zetei alapj�n)

1. Minden magyar �rt�k (benne a term?f�ld) elveszt�se III-14. cikk (2) bekezd�s

2. A nemzeti term�kek v�delm�nek elveszt�se III-42. cikk, III-46. cikk (2 bekezd�s, III-50. cikk (1) bekezd�s, III-56. cikk (1) bekezd�s

3. P�nz�gyi f�ggetlens�g elveszt�se I-29. cikk (3) �s (5) bekezd�s, I-34. cikk (1) bekezd�s, III-77. cikk (1) �s (4) bekezd�s

4. Kereskedelmi f�ggetlens�g elveszt�se III-217. cikk (1) bekezd�s

5. V�m elveszt�se III-36. cikk (1) bekezd�s

6. Az �n�ll� ad�politika elveszt�se III-59/60/61. cikk: (1) �s (3) bekezd�s

7. K�l�gy �s had�gy elveszt�se I-27. cikk (2) bekezd�s

8. �n�ll� jogalkot�s elveszt�se I-32. cikk

9. K�zigazgat�s elveszt�se I-12. cikk (1) �s (2) bekezd�s

10. Belbiztons�g elveszt�se III-174. cikk (1) bekezd�s, III-177. cikk (1) bekezd�s,

11. Igazs�gszolg�ltat�s elveszt�se I-28. cikk (1) bekezd�s, III-175. cikk (2) bekezd�s

12. Magyarorsz�g kinyit�sa minden idegen el?tt �s bez�r�sa minden magyar el?tt III-22. cikk

11 EUA III-42. cikk: ?A tag�llamok k�z�tt tilos minden behozatalra vagy kivitelre vonatkoz� mennyis�gi korl�toz�s �s azzal azonos hat�s� int�zked�s.?

EUA III-46. cikk (2): ?? harmadik orsz�gokba ir�nyul� vagy onnan sz�rmaz� t?kemozg�sra vonatkoz� int�zked�seket eur�pai t�rv�ny vagy kerett�rv�ny �llap�tja meg.?

EUA III-50. cikk (1): ?? tilos minden olyan ? d�nt�s �s �sszehangolt magatart�s, amely hat�ssal lehet a tag�llamok k�z�tti kereskedelemre ? �gy k�l�n�sen: a) a beszerz�si vagy elad�si �rak ? r�gz�t�se ?; b) a termel�s, az �rt�kes�t�s, a m?szaki fejleszt�s vagy a befektet�s korl�toz�sa vagy ellen?rz�se; c) a piacok vagy a beszerz�si forr�sok feloszt�sa; d) egyen�rt�k? �gyletek eset�n elt�r? felt�telek alkalmaz�sa az �zletfelekkel szemben, ami �ltal azok h�tr�nyos versenyhelyzetbe ker�lnek;?

EUA III-56. cikk (1): ?? a bels? piaccal �sszeegyeztethetetlen a tag�llamok �ltal vagy �llami forr�sb�l b�rmilyen form�ban ny�jtott olyan t�mogat�s, amely bizonyos v�llalkoz�soknak vagy bizonyos �ruk termel�s�nek el?nyben r�szes�t�se �ltal torz�tja a versenyt, vagy azzal fenyeget ?.?

12 EUA III-217. cikk (1): ?A k�z�s kereskedelempolitika egys�ges elveken alapul; ez vonatkozik k�l�n�sen a v�mtarif�k m�dos�t�saira, az �ruk �s szolg�ltat�sok kereskedelm�hez, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkoz�saihoz, tov�bb� a k�lf�ldi k�zvetlen befektet�sekhez kapcsol�d� v�mtarifa- �s kereskedelmi meg�llapod�sok megk�t�s�re, a liberaliz�ci�s int�zked�sek egys�ges�t�s�re, az export-politik�ra, valamint az olyan kereskedelempolitikai v�dint�zked�sekre, mint a d�mping vagy szubvenci� eset�n meghozand� int�zked�sek. A k�z�s kereskedelempolitik�t az Uni� k�ls? tev�kenys�g�nek elvei �s c�lkit?z�sei �ltal meghat�rozott keretek k�z�tt kell folytatni.?

EUA III-36. cikk (1): ?Az Uni� v�muni�t alkot, amely a teljes �rukereskedelemre kiterjed, �s mag�ban foglalja a behozatali �s kiviteli v�mok, valamint az azokkal azonos hat�s� d�jak tilalm�t a tag�llamok k�z�tt, tov�bb� k�z�s v�mtarifa bevezet�s�t harmadik orsz�gokkal fenntartott kapcsolataikban.?

13 EUA III-59/60/61. cikk: (1) ?A tag�llamok ? nem vetnek ki m�s tag�llamok term�keire a hasonl� jelleg? hazai term�kre k�zvetlen�l vagy k�zvetve kivetett ad�n�l magasabb bels? ad�t. A tag�llamok tov�bb� nem vetnek ki m�s tag�llamok term�keire olyan term�szet? bels? ad�t, amely m�s term�kek k�zvetett v�delm�t szolg�lhatja.?

(3) ?A forgalmi ad�kt�l, j�ved�ki ad�kt�l �s a k�zvetett ad�k egy�b form�it�l elt�r? k�zterhek eset�n a t�bbi tag�llamba ir�nyul� kivitellel �sszef�gg�sben nem adhat�k mentess�gek �s visszat�r�t�sek, valamint a tag�llamokb�l t�rt�n? behozatallal �sszef�gg�sben nem vethet?k ki kiegyenl�t? d�jak ?.?

14 EUA I-5a. cikk: Uni�s jog

Az Alkotm�ny, valamint az Uni� int�zm�nyei �ltal a r�juk ruh�zott hat�sk�r�k gyakorl�sa k�r�ben alkotott jog a tag�llamok jog�val szemben els?bbs�get �lvez.

EUA I-11. cikk: A hat�sk�r�k t�pusai

(1) Ha egy meghat�rozott ter�leten az Alkotm�ny kiz�r�lagos hat�sk�rt ruh�z az Uni�ra, e ter�leten kiz�r�lag az Uni� alkothat �s fogadhat el k�telez? erej? jogi aktust, a tag�llamok pedig csak abban az esetben, ha ?ket az Uni� erre felhatalmazza, vagy ha annak c�lja az Uni� �ltal elfogadott jogi aktusok v�grehajt�sa. (I-12. cikk ? kor�bbi 3. l�bjegyzet - HJ)

15 EUA III-116. cikk (kor�bbi EKSz. 158. cikk)

�tfog� harmonikus fejl?d�s�nek el?mozd�t�sa �rdek�ben az Uni� �gy alak�tja �s folytatja tev�kenys�g�t, hogy az a gazdas�gi, t�rsadalmi �s ter�leti koh�zi� er?s�t�s�t eredm�nyezze.

Az Uni� k�l�n�sen a k�l�nb�z? r�gi�k fejletts�gi szintje k�z�tti egyenl?tlens�gek �s a legkedvez?tlenebb helyzet? r�gi�k lemarad�s�nak cs�kkent�s�re t�rekszik.

E c�l el�r�se �rdek�ben az �rintett t�rs�gek k�z�l kiemelt figyelemmel kell kezelni a vid�ki t�rs�geket, az ipari �talakul�s �ltal �rintett t�rs�geket �s az olyan s�lyos �s �lland� term�szeti vagy demogr�fiai h�tr�nyban l�v? ter�leteket, mint a leg�szakibb, rendk�v�l gy�ren lakott, a szigeti, a hat�rmenti �s a hegyvid�ki ter�letek.

EUA III-117. cikk (kor�bbi EKSz. 159. cikk)

A tag�llamok �gy folytatj�k �s hangolj�k �ssze gazdas�gpolitik�jukat, hogy a III-116. cikkben meghat�rozott c�lokat is el�rj�k. Ezen c�lokat az Uni� politik�inak �s fell�p�seinek meghat�roz�sakor �s v�grehajt�sakor, valamint a bels? piac megval�s�t�sa sor�n figyelembe kell venni. Az Uni� e c�lok el�r�s�t a struktur�lis alapok (Eur�pai Mez?gazdas�gi Orient�ci�s �s Garanciaalap Orient�ci�s R�szlege; Eur�pai Szoci�lis Alap; Eur�pai Region�lis Fejleszt�si Alap), az Eur�pai Beruh�z�si Bank �s az egy�b megl�v? p�nz�gyi eszk�z�k r�v�n megval�s�tott fell�p�s�vel is t�mogatja.

16 EUA II-14. cikk: Oktat�shoz val� jog

(1) Mindenkinek joga van az oktat�shoz, valamint a szakk�pz�sben �s tov�bbk�pz�sben val� r�szv�telhez.

(2) Ez a jog mag�ban foglalja a k�telez? oktat�sban val� ingyenes r�szv�tel lehet?s�g�t.

(3) Az e jogok �s szabads�gok gyakorl�s�t szab�lyoz� nemzeti jogszab�lyokkal �sszhangban tiszteletben kell tartani az oktat�si int�zm�nyek demokratikus elvek figyelembev�tel�vel t�rt�n? alap�t�s�nak szabads�g�t, valamint a sz�l?k azon jog�t, hogy gyermekeik sz�m�ra vall�si, vil�gn�zeti vagy pedag�giai meggy?z?d�s�knek megfelel? nevel�st biztos�tsanak.

17 EUA I-32. cikk: Az Uni� jogi aktusai

(1) Az int�zm�nyek az Uni� hat�sk�reinek gyakorl�sa �rdek�ben a III. r�sz rendelkez�seinek megfelel?en a k�vetkez? jogi aktusokat alkalmazz�k: eur�pai t�rv�nyek, eur�pai kerett�rv�nyek, eur�pai rendeletek, eur�pai hat�rozatok, aj�nl�sok �s v�lem�nyek.

Az eur�pai t�rv�ny �ltal�nos hat�llyal b�r. Teljes eg�sz�ben k�telez? �s k�zvetlen�l alkalmazand� valamennyi tag�llamban.

Az eur�pai kerett�rv�ny az el�rend? c�lokat illet?en minden c�mzett tag�llamra k�telez?, azonban a forma �s az eszk�z�k megv�laszt�s�t a nemzeti hat�s�gokra hagyja.

Az eur�pai rendelet olyan �ltal�nos hat�llyal b�r� nem jogalkot�si aktus, amely a jogalkot�si aktusok �s az Alkotm�ny egyes k�l�n rendelkez�seinek v�grehajt�s�ra szolg�l. Az eur�pai rendelet egyar�nt lehet olyan, amely teljes eg�sz�ben k�telez? �s valamennyi tag�llamban k�zvetlen�l alkalmazand�, illetve olyan, amely az el�rend? c�lokat illet?en minden c�mzett tag�llamra k�telez?, azonban a forma �s az eszk�z�k megv�laszt�s�t a nemzeti hat�s�gokra hagyja.

Az eur�pai hat�rozat teljes eg�sz�ben k�telez?, nem jogalkot�si aktus. Amennyiben k�l�n megjel�li, hogy kik a c�mzettjei, az eur�pai hat�rozat kiz�r�lag azokra n�zve k�telez?, akiket c�mzettk�nt megjel�l.

Az aj�nl�sok �s v�lem�nyek nem b�rnak k�telez? er?vel.

(2) A jogi aktusok tervezet�nek m�rlegel�sekor az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs tart�zkodik az adott ter�leten alkalmazand� jogalkot�si elj�r�sban el?�rtakt�l elt�r? jogi aktusok elfogad�s�t�l.

18 EUA I-31. cikk: Az Uni� tan�csad� szervei

(1) Az Eur�pai Parlamentet, a Tan�csot �s a Bizotts�got a R�gi�k Bizotts�ga �s a Gazdas�gi �s Szoci�lis Bizotts�g seg�ti, tan�csad�i min?s�gben.

(2) A R�gi�k Bizotts�ga a region�lis �s helyi test�letek olyan k�pvisel?ib?l �ll, akik valamely region�lis vagy helyi test�letben v�laszt�ssal nyert k�pvisel?i megb�zat�ssal rendelkeznek, vagy valamely v�lasztott test�letnek politikai felel?ss�ggel tartoznak.

19 EUA I-3. cikk: Az Uni� c�lkit?z�sei

(3) ? El?mozd�tja a gazdas�gi, a t�rsadalmi �s a ter�leti koh�zi�t, valamint a tag�llamok k�z�tti szolidarit�st.