Az informatikai jog nagy kézikönyve

Az informatikai jog nagy kézikönyve decemberben jelent meg a Comlex Kiadó Kft. gondozásában. Azóta biztosan sokan látták már a könyv hirdetését a médiában, és elgondolkodtak azon, hogy vajon érdemes-e megvásárolni a kiadványt. Nos ami engem illet, nem igen tétováztam, hiszen már a "beharangozóból" sejteni lehetett, hogy nemcsak jogászok forgathatják majd haszonnal a művet, hanem az informatikai biztonsággal foglalkozók is. Erős kíváncsiság vezérelt akkor, amikor a bőrkötéses, szépen kidolgozott, jó minőségnek örvendő könyv lapjait elkezdtem fellapozni.

Elsősorban azt szerettem volna kideríteni, hogy a neves szerzőknek miként sikerült egy olyan könyvet összeállítaniuk, amely a száraz, sokszor igencsak nehezen értelmezhető jogszabályokat érthetően és gyakorlatiasan adja közre, valamint hogy miként tudták összekapcsolni a jogi témákat az információbiztonság mindennapokban felmerülő problémáival. Nos a kiadvány áttanulmányozása után elmondhatom, hogy jól.

Az informatikai jog nagy kézikönyve tulajdonképpen három részre tagolódik. Az elsőben az adatvédelemről, az adatkezelésről és az információszabadság területeiről derülnek ki a legfontosabb tudnivalók. Így például olvashatunk a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az elektronikus információszabadságról is. Ebben a részben is nagy hangsúlyt kapnak a gyakorlati életben felmerülő kérdések, amelyek érintik többek között az internethasználatot, az elektronikus levelezést, a közösségépítőket, a megfigyelőrendszereket, az online marketinget. És a felsorolást még számos napjainkban mérvadó területtel folytathatnánk.

A szerzők külön fejezetet szenteltek a hírközlési és a bankszektorban tevékenykedő szakembereknek. A könyv második része az informatikai jogviszonyok szabályozásával foglalkozik, melynek keretében nagy hangsúlyt kap a szerzői jog. Ugyanakkor külön fejezetekben lehet olvasni az elektronikus kereskedelem szabályozásáról, a domainek használatáról és az elektronikus fizetés jogi vonzatairól. Ugyancsak ebben a részben kerülnek ismertetésre az informatikai bűncselekmények fajtái, és az ezekkel kapcsolatos jogszabályok. Az informatikai jog nagy kézikönyvének befejező része az információbiztonság területére kalauzolja el az olvasót. Ennek megfelelően ez kifejezetten ajánlott a biztonsági szakemberek valamint azon informatikusok számára, akiknek biztosítaniuk kell a különféle előírásoknak való megfelelést, szabályzatokat kell összeállítaniuk, vagy védelmi intézkedéseket szükséges meghozniuk, illetve betartatniuk.

A szerzők ismét csak külön fejezetet szenteltek az ISO 27001-nek, és számos esetleírással, elgondolkodtató kérdéssel, előírások értelmezésével valamint gyakorlati példákkal segítik a szabványnak való megfelelést. Kék háttérrel, azaz jól elkülönítetten, szabályzatmintákat is közreadtak. Ugyancsak ebben a részben találhatók meg az adatmentésre, az informatikai katasztrófaelhárításra, a titokvédelemre és a digitális aláírásra vonatkozó ismeretanyagok is.

Amikor először kezembe vettem a könyvet attól tartottam, hogy az majd tele lesz jogszabályi szövegekkel, és nehezen tudok majd kiigazodni a mintegy ezer oldalas műben. De szerencsére ezek a félelmek hamar eloszlottak, mert korántsem arról van szó, hogy például a szerzői joggal kapcsolatos összes jogszabályon át kellene rágnunk magunkat. Ehelyett fogalomértelmezésekkel, példákkal, a bírói gyakorlatok leírásával lehet találkozni. Így valóban elmondható, hogy nem kell jogásznak vagy éppen sztárügyvédnek lenni ahhoz, hogy a könyvet haszonnal forgassuk.

Az informatikai jog nagy kézikönyve nem az olcsó, informatikai témákat is feldolgozó kiadványok közé tartozik. A több mint 20 ezer forintos (bolti) ára lehet, hogy sokakat elgondolkodtat a vásárláskor. Azonban szem előtt kell tartani, hogy ebben a témában, ilyen módon összeszedett, kivitelezett és szerkesztett kiadvánnyal nem igen lehet találkozni a piacon. Arról nem is beszélve, hogy a könyv segítségével számos jogi és informatikai kellemetlenséget lehet megelőzni.