Máltán és Új-Zélandon a legmagasabb az internetpenetráció (78 százalék). A sorban követi őket Izland (77 százalék) és Svédország (75 százalék). Magyarország a középmezőnyben, az Európai Unión belül a lengyelek (27 százalék) előtt a 24. helyen áll. Afrika a reménytelenek között.
A globális digitális megosztottság alatt elsősorban az internetpenetráció országok közti különbségét értjük. Az internethozzáférésben mutatkozó nemzetközi egyenlőtlenség oka, ahogy a többi információs technológia vagy fogyasztási cikk esetében is a gazdasági fejlettségben keresendő. A gazdasági fejlettség, bár kétséget kizáróan jelentős magyarázóerővel bír, nem minden esetben magyarázza a globális egyenlőtlenséget. Például, a közel azonos gazdasági szinten lévő Hollandia (66 százalék) és Franciaország (42 százalék) között az internetet rendszeresen használók arányában jelentős különbséget találunk. Némi megszorítással azonban alkalmazhatjuk a gazdasági fejlettséget magyarázó dimenziónak: a fejlődő és a fejlett országok közötti internethasználatban lévő különbségeket a gazdasági fejlettség jól magyarázza, viszont a fejlett országok között lévő különbségek magyarázata kifinomultabb elemzést igényel. Jelen írásban nem célunk az okok keresése, célunk pusztán a globális internetpenetráció leíró jellegű bemutatása.
A kontinensek közül Észak-Amerikában a legmagasabb az internetpenetráció (68 százalék). Az Egyesült Államokban 69 százalék, Kanadában 64 százalékos az internethasználók aránya. Ugyan nem az Egyesült Államokban a legmagasabb az intrnetpenetráció, viszont ott találjuk a legtöbb internetezőt, közel 204 millió amerikai lép fel rendszeresen a világhálóra. Az Óceániai régióban szintén magasnak számít a penetrációs szint, a térség lakosainak 53 százaléka tekinthető internetezőnek. A térségek sorrendjében elfoglalt második hely Új-Zélandnak (78 százalék) és Ausztráliának (68 százalék) köszönhető.
Ázsiában meglehetősen nagy az országok közötti digitális szakadék. Összességében Ázsia lakosságának csak 10 százaléka tekinthető internetezőnek, úgy hogy Hong-Kong 71 százalékos, Szingapúr 68 százalékos, Dél-Korea 65 százalékos, Japán és Taivan 61 százalékos penetrációs szinttel büszkélkedhet. Kínában (Hong-Kong-ot nem számítva) a lakosság mindössze 8 százaléka internetezik, mely arány viszont 103 millió netpolgárt jelent.
A castellsi terminológiával „negyedik világba” azok az országok tartoznak, amelyek szegénységük folytán nem részei a „hálózatnak”. Az internettől, mint korunk egyik legfontosabb információs eszközétől való kirekesztettségük reprodukálja és mélyíti hátrányos helyzetüket. Afrika a 3 százalékos penetrációs szintjével reménynélkülinek tűnik.
Az Európai Unión belül 49 százalék az internetezők aránya. Az élmezőnyben Málta kivételével csak régi tagállamokat találunk. Málta speciális esetnek számít: 384 ezer lakosa közül 301 ezer internetezik és 2000 és 2005 között 653 százalékkal emelkedett a penetráció. Máltát követi a sorban Svédország (75 százalék), Dánia (70 százalék), Hollandia (66 százalék), az Egyesült Királyság és Finnország (63 százalék). Nagyvonalakban elmondható, hogy az új és régi tagállamok között húzódik a digitális egyenlőtlenség. Kivételek a már említett Máltán kívül is vannak Észtország (50 százalék), Szlovénia (49 százalék) és Csehország (47 százalék) az elmúlt öt évben nagyon sokat tett az információs szakadék áthidalására. Magyarországot (28 százalék) két tagjelölt ország is megelőzi az internetpenetrációban, hisz Bulgáriában és Horvátországban is a lakosság 29 százaléka használja rendszeresen a világhálót.