Elektronikus ügyintézéshez elektronikus fizetés

Az elektronikus fizetési lehetőségek terjedésével párhuzamosan érthető módon megfogalmazódott az igény: miért ne lehetne az állam felé felmerülő befizetési kötelezettségeket is elektronikusan teljesíteni? Elméletileg minden technológiai feltétel adott ahhoz, hogy az okmányirodai és különböző államigazgatási ügyek elektronikus intézése után az illetékek befizetéséhez ne kelljen sorban állni különböző csekkekkel, hanem azt is le lehessen róni az interneten vagy bankkártyás fizetéssel. Így az e-ügyintézés valóban elektronikus lehetne a legelső lépéstől a legutolsóig.

Egységes keretben
Látták ezt a közigazgatás különböző szereplői is, ezért az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program előkészítése során több tárca és intézmény is javaslatot tett egy hasonló célú projektre. A megoldás természetéből adódóan egyértelműen az látszott célszerűnek, ha az egyes ügyintézési feladatokhoz kapcsolódó egyedi fizetési megoldások helyett egységes központi szolgáltatást hoznak létre. Így az ilyen fejlesztéseket koordináló szervezet, a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ (PMISZK) lett az egységes projekt gazdája és felelőse. A központ vezette konzorcium tagja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a Miniszterelnöki Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség. A rendszert a Magyar Államkincstár fogja működtetni, és részt vesz benne a Magyar Nemzeti Bank is.
A projekt kidolgozói kettős célt tűztek ki maguk elé. Az egyik, hogy az elektronikus ügyintézés során lehetőség legyen a bankkártyával, illetve az internetbankon keresztül történő fizetésre. A másik, hogy ahol az ügy jellege miatt szükség van a személyes megjelenésre (például okmányok kiállítása), ott pedig bankkártyával lehessen fizetni, akárcsak az üzletekben. Ezzel a személyes ügyintézés is felgyorsul (nem kell a csekkel még egyszer sorban állni), és a befizetések pontossága is javul. Értelemszerűen egyik forma sem lesz kötelező, megmaradnak az eddigi fizetési lehetőségek is.

Gyorsabban, egyszerűbben
A teljes elektronikus fizetési rendszer több elkülönülő, de egymást szervesen kiegészítő részből áll majd. A legfontosabb a központi Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) és az azt létrehozó horizontális projekt, amely az egységességet képviseli a közigazgatási e-fizetési megoldásban. Az egyes államigazgatási szervek (okmányirodák, APEH, Vám- és Pénzügyőrség) az általuk megvalósított úgynevezett vertikális projektek révén gyorsan és egyszerűen építhetik be működésükbe az elektronikus fizetési szolgáltatásokat és kapcsolhatják azokat be az EFER-be.
Az EFER a piacon jelenleg is elérhető elektronikus fizetési megoldásokra támaszkodik. A bankkártyás fizetés a megszokott módon zajlik, az internetes fizetés területén azonban fontos előrelépést lesz. A fizetés alapvető adatait (összeg, célszámla, ügyazonosító) az EFER átadja az ügyfél által kiválasztott internetbanki rendszernek, így az ügyfél mentesül az átutalás adatainak bevitelétől: csak el kell indítania az átutalást, amely így pontos adatokkal teljesül. A projektben meghatározzák és létrehozzák az adatok átadására szolgáló felületet, az internetbanki szolgáltatást nyújtó hitelintézetek pedig önkéntesen csatlakozhatnak ahhoz.
Az EFER lehetőséget biztosít majd az ügyintézéshez kötődő fizetési kötelezettség egy összegben, egy tranzakcióval történő megfizetésére abban az esetben is, ha a befizetés több számlát érintene (így például használt gépjármű behozatala esetén egy összegben fizethető a vám, az importáfa és a környezetvédelmi termékdíj).

Előnyök több szinten
A fentiekből is látható, hogy az elektronikus fizetési projekt megvalósítása az államigazgatási eljárásokban érdekelt összes fél számára komoly előnyökkel szolgál. Segítségével mód nyílik az elektronikus ügyintézés negyedik lépcsőfokának bevezetésére, vagyis az elektronikus ügyintézési rendszerek akkor is használhatók lesznek, ha az elintézendő ügy fizetési kötelezettséggel jár. Így az e-ügyintézés nem lesz "féllábú", nem kell egy teljes egészében elektronikus úton végigvitt ügy esetében a fizetéssel külön, személyesen bajlódni. Ez értelemszerűen csökkenti az állampolgárok, gazdálkodó szervezetek ügyintézéssel töltendő idejét és javítja a közigazgatási szolgáltatások színvonalát.
A másik oldalon az intézmények ügyintézői több időt fordíthatnak az ügyfelek valós kiszolgálására, mert csökken az adminisztratív teher, és a pontosabb befizetéseknek köszönhetően kevesebb hibakezelést kell végezniük. Jól jár a teljes államigazgatási rendszer is: az elektronikus fizetés hosszabb távon jóval kisebb költségekkel jár, mint mindazon fizetési formák (például a készpénz-átutalási megbízás), amelyeket felvált. Az egy ügyhöz tartozó, de különböző számlákra irányuló befizetések egységes kezelésével a tranzakciós költségek is csökkennek.

Zajlik a munka
A konzorcium tagjai a projekt megvalósításának különböző szakaszaiban vannak - tájékoztatott a projektet felügyelő PMISZK elnöke, Kratochwill Péter. A közbeszerzési eljárás nyertesével idén június elején kötöttek szerződést, jelenleg a rendszertervezés zajlik. Az APEH és a VP még nem kezdett bele vertikális projektje megvalósításába, ezzel meg kell várniuk, hogy az EFER tervezése elérje a szükséges szintet. A KEK KH beszerzései részben befejeződtek (mint például a hálózati infrastruktúra), részben még kiírás előtt vannak (például pos-ek beszerzése). A MeH hamarosan elindítja a központi rendszer kapacitásbővítéséhez szükséges közbeszerzési eljárást.

A pénz itthon marad
A projekt támogatási szerződését 2008. július 21-én írták alá. A támogatás összege közel 4 milliárd forint, ebből nettó 1,6 milliárd jut az EFER kiépítésére.
A kivitelezést végző konzorcium vezetője a Getronics Magyarország Kft.; az erről szóló szerződést június elején írták alá a vállalat és az államigazgatás képviselői. Rátkai Péter, a Getronics ügyvezető igazgatója az aláírás során elmondta: az összeg mintegy 70 százaléka magyar szakértők és informatikusok munkájának fedezésére szolgál, csak a maradék 30 százalékból kerül sor hardver és alapszoftver beszerzésére. Az okmányirodák, az APEH és a VP által indított vertikális projektek fokozatosan vehetik majd igénybe a szolgáltatást, míg további államigazgatási intézmények a projekt lezárását követően csatlakozhatnak a rendszerhez.