Törvény készül az USA-ban az online emberi jogokról
Dick Durby szenátor törvényjavaslata polgári és büntetőjogi eszközökkel is szankcionálhatóvá tenné az emberi és szabadságjogokat sértő internetes cégeket.
Az Egyesült Államok egyik szenátora olyan törvényjavaslatot készül benyújtani a szenátushoz, amely polgári és büntetőjogi értelemben is elmarasztalhatóvá tenné azoknak az USA-beli internetes cégeknek a vezetőit, amelyek - akár külföldi kormányok nyomására - vétenek az emberi és szabadságjogok ellen.
Dick Durbin, a Demokrata Párt illinois-i szenátora a Bírói Bizottság emberi jogokkal foglalkozó albizottságának keddi ülésén ismertette a javaslat részleteit. A politikus hangsúlyozta: a benyújtás előtt álló törvénytervezet elsősorban azoknak az internetfelhasználóknak - köztük bloggereknek és politikai aktivistáknak - az érdekeit hivatott védeni, akik politikai elnyomás alatt élnek. Az albizottsági ülésen elnöklő Durbin szerint az amerikai vállalatok többsége fél újat húzni az elnyomó rezsimekkel: gyakorta előfordul, hogy politikai nyomásra cenzúrázzák a tartalmaikat, sőt, az aktivisták felkutatásában is segédkeznek. Durbin számos amerikai IT-vállalat - köztük a Facebook, a Twitter, a McAfee és az Apple - vezetőit is felkérte arra, hogy tanúskodjanak az albizottsági ülésen, de egyikük sem vállalta a részvételt.
"A jelek szerint néhány tiszteletreméltó kivételtől eltekintve az IT-ipar képviselői nem hajlanak az önszabályozásra; de még arra sem, hogy a szektort érintő fontos emberi jogi kérdések megoldásával kapcsolatban egyeztessenek a kongresszussal" - jelentette ki Durbin, hozzátéve, ez indította arra, hogy a törvényhozás elé vigye az említett törvényjavaslatot.
Az "internetes emberi jogi nyilatkozat" elfogadása esetén kötelezné az internetes vállalatokat, hogy "értékelhető lépéseket" tegyenek a világháló használatával összefüggő szabadságjogok biztosítása érdekében - mondta a szenátor. "Megértem, hogy a technológiai szektor képviselőinek rendkívüli nehézségekkel kell megküzdeniük a szabadságjogokat nem tisztelő kormányokkal folytatott tárgyalásaik során. Mégis, az Egyesült Államok - és az azt képviselő kongresszus - felelősséggel tartozik azért, hogy biztosítsa: amerikai cégek nem közreműködnek a szólásszabadság és a szabad véleményhez való jog korlátozásában" - jelentette ki a politikus.
Durbin az albizottsági ülésen szólva elmarasztalta azokat a vállalatokat, amelyek kételkednek az online önkifejezéshez való jog és a személyes adatok védelme érdekében elindított Global Network Initiative (GNI) kezdeményezésben; a 2008 októberében alapított jogvédő társulás a Google-t, a Microsoftot és a Yahoo-t is tagjai között tudhatja.
A szenátor a negatív példák között említette a Facebook vezetőit, akik arra való hivatkozással tagadták meg a GNI-hez való csatlakozást, hogy nem rendelkeznek a csoporttagsághoz szükséges "erőforrásokkal", ráadásul az utóbbi években az online cenzúrát "megszemélyesítő" kínai piacon sincsenek jelen.