Egyelőre válságmentes az online kiskereskedelem
marketinginfo.hu @ 2009. augusztus 22.
Magyarországon, 2009 első félévében már több mint 2.400 interneten, kosaras rendszerben árusító kiskereskedelmi áruház működött. Az internetezők számának folyamatos növekedése mellett az online vásárlást kipróbálok köre is folyamatosan bővül - mutat rá adatai alapján a GKIeNET. 2008 végére az elmúlt egy évben legalább egyszer online vásárlók száma megközelítette a 750 ezer főt. Online kiskereskedelemben 63 mrd. Ft-os forgalmat bonyolítottak, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom egy százaléka.
Forgalom
Magyarországon a GKIeNET felmérése szerint 2008-ban az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma elérte a 63 milliárd forintot, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom egy százaléka. A korábbi évekhez képest a kiskereskedelmen belül jelentősen emelkedett az online értékesítés szerepe. A boltok várakozásai és a GKIeNET becslései alapján az évek óta tartó dinamikus növekedés 2009-ben is folytatódik, év végére elérve a 95 milliárd forintos forgalmat.
Az online áruházak forgalmának alakulása 2001-2009 között (milliárd Ft)
Forrás: GKIeNET Kft.
A kutatócég becslése alapján 2008-ban az online kiskereskedelmi boltok közel felének az éves nettó árbevétele nem érte el az 5 millió forintot. Igaz ez az arány magasnak mondható, ugyanakkor jelentős javulást mutat, hiszen 2-3 évvel ezelőtt, az online vásárlás fejlődésének korai szakaszában, az áruházaknak még több, mint a háromnegyede ebbe a kategóriába tartozott. Mindez jelzi, hogy a valóban életképes ötletek jó üzleti modellel sikeres vállalkozást eredményeznek, míg ennek ellenkezője csak életképtelen próbálkozás, és gyors "bezárásra" van ítélve. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a forgalom 80%-át továbbra is körülbelül a 20 legnagyobb webbolt generálja.
Fizetési szokások
Az internetes vásárlás elterjedésének változatlanul az egyik legfőbb akadálya a fogyasztói bizalom hiánya. A vásárlók nem szívesen fizetnek előre olyan javakért, amelyeket csak a képernyőjükön láttak. Ezt támasztja alá a GKIeNET felmérése is, miszerint a 2008-ban történt vásárlások 92%-ában utánvétes fizetést választottak a felhasználók - ebből 47% volt futárszolgálatos és mindössze 1% a postai utánvét. Az esetek 44%-ában a helyszínen készpénzzel fizettek a megrendelők, mindössze 5% választotta a banki átutalást és csak 3% az online bankkártyás fizetési lehetőséget. A mobiltelefon segítségével (SMS küldésével) történő fizetés egyik válaszoló webáruháznál sem fordult elő, míg az egyéb kategóriában a csekkel (készpénzes átutalási megbízással) való kiegyenlítést a tranzakciók elhanyagolható hányadában említették.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az online (akár bankkártyás, akár átutalásos) fizetéssel szemben egyáltalán nem nő a bizalom. A kiszállítási árak emelkedése a futárszolgáltatások súlyának csökkenését eredményezik, miközben személyes átvétel a vásárlások még mindig közel felében történik.
Online áruházak által 2008-ban teljesített megrendelések pénzügyi teljesítésének módja
Forrás: GKIeNET Kft.
Magyarországon a GKIeNET felmérése szerint 2008-ban az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma elérte a 63 milliárd forintot, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom egy százaléka. A korábbi évekhez képest a kiskereskedelmen belül jelentősen emelkedett az online értékesítés szerepe. A boltok várakozásai és a GKIeNET becslései alapján az évek óta tartó dinamikus növekedés 2009-ben is folytatódik, év végére elérve a 95 milliárd forintos forgalmat.
Az online áruházak forgalmának alakulása 2001-2009 között (milliárd Ft)
Forrás: GKIeNET Kft.
A kutatócég becslése alapján 2008-ban az online kiskereskedelmi boltok közel felének az éves nettó árbevétele nem érte el az 5 millió forintot. Igaz ez az arány magasnak mondható, ugyanakkor jelentős javulást mutat, hiszen 2-3 évvel ezelőtt, az online vásárlás fejlődésének korai szakaszában, az áruházaknak még több, mint a háromnegyede ebbe a kategóriába tartozott. Mindez jelzi, hogy a valóban életképes ötletek jó üzleti modellel sikeres vállalkozást eredményeznek, míg ennek ellenkezője csak életképtelen próbálkozás, és gyors "bezárásra" van ítélve. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a forgalom 80%-át továbbra is körülbelül a 20 legnagyobb webbolt generálja.
Fizetési szokások
Az internetes vásárlás elterjedésének változatlanul az egyik legfőbb akadálya a fogyasztói bizalom hiánya. A vásárlók nem szívesen fizetnek előre olyan javakért, amelyeket csak a képernyőjükön láttak. Ezt támasztja alá a GKIeNET felmérése is, miszerint a 2008-ban történt vásárlások 92%-ában utánvétes fizetést választottak a felhasználók - ebből 47% volt futárszolgálatos és mindössze 1% a postai utánvét. Az esetek 44%-ában a helyszínen készpénzzel fizettek a megrendelők, mindössze 5% választotta a banki átutalást és csak 3% az online bankkártyás fizetési lehetőséget. A mobiltelefon segítségével (SMS küldésével) történő fizetés egyik válaszoló webáruháznál sem fordult elő, míg az egyéb kategóriában a csekkel (készpénzes átutalási megbízással) való kiegyenlítést a tranzakciók elhanyagolható hányadában említették.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az online (akár bankkártyás, akár átutalásos) fizetéssel szemben egyáltalán nem nő a bizalom. A kiszállítási árak emelkedése a futárszolgáltatások súlyának csökkenését eredményezik, miközben személyes átvétel a vásárlások még mindig közel felében történik.
Online áruházak által 2008-ban teljesített megrendelések pénzügyi teljesítésének módja
Forrás: GKIeNET Kft.
Választott kézbesítési mód és aukciós piacterek
Az online áruházak számára problémát jelent a kiszállítás módjának megválasztása, mivel vásárlóik bizalma nagymértékben függ az áru sikeres és gyors megérkezésétől. Ennek érdekében a legtöbb webáruház több kiszállítási alternatívát biztosít vásárlói számára.
2008-ban a megrendelt áruk "kiszállítása" jellemzően két módon valósult meg: egyrészt a vásárlások 47%-ánál valamely futárszolgálat közreműködésével, másrészt a tranzakciók 45%-ánál személyes helyszíni átvétel történt. Az értékesítést végző cégek alkalmazottai intézték a kiszállítások 6%-át, míg a Magyar Posta részesedése mindössze 2% volt. Mindez jól tükrözi az üzletek és a fogyasztók szállítási alternatívákkal szembeni minőségi/gyorsasági, illetve megbízhatósági véleményét.
Fontos megemlíteni, hogy a tranzakciók számát tekintve az internetes ételvásárlás jelentős súllyal bír és a vásárlás legtöbb esetben közvetítő cégen keresztül történik. A tényleges kiszállítást túlnyomó részben a kiválasztott vendéglátóegység alkalmazottai végzik, csekély számú esetben fordul elő a személyes átvétel és a futárszolgálat igénybevétele. Az ételszállítók által generált nagyszámú tranzakció torzító hatása miatt a fenti adatok ezen értékeket nem tartalmazzák.
Az elmúlt évek során egyértelműen erősödött a személyes átvétel szerepe, míg a Magyar Posta által végzett kiszállítások súlya a korábbi alacsony érték ellenére tovább romlott.
Az online áruházuk által 2006-ban teljesített megrendelések kézbesítési módjainak megoszlása
Forrás: GKIeNET Kft.
Online aukciós piacterek
A kereskedők és a végfelhasználók közötti áruforgalmon kívül (B2C) az elektronikus kereskedelem egy másik, egyre elterjedtebb formája a lakosság körében történő kereskedelem (B2C), amihez az úgynevezett online aukciós piacterek jelentik a legjobb közvetítői felületet. Ugyanakkor számos "kiskereskedő" is saját online bolt nyitása helyett ezen aukciós oldalakat választja termékeinek értékesítése során.
A Vatera.hu és a Teszvesz.hu Magyarország két vezető online aukciós piactere (C2C és B2C), 2008-ban a rajtuk átmenő forgalom értéke megközelítette a 15 milliárd forintot (bevételt csak a közvetítés alapján számlázott jutalék hoz a cég számára), s továbbra is várható a dinamikus bővülés.
Az online áruházak számára problémát jelent a kiszállítás módjának megválasztása, mivel vásárlóik bizalma nagymértékben függ az áru sikeres és gyors megérkezésétől. Ennek érdekében a legtöbb webáruház több kiszállítási alternatívát biztosít vásárlói számára.
2008-ban a megrendelt áruk "kiszállítása" jellemzően két módon valósult meg: egyrészt a vásárlások 47%-ánál valamely futárszolgálat közreműködésével, másrészt a tranzakciók 45%-ánál személyes helyszíni átvétel történt. Az értékesítést végző cégek alkalmazottai intézték a kiszállítások 6%-át, míg a Magyar Posta részesedése mindössze 2% volt. Mindez jól tükrözi az üzletek és a fogyasztók szállítási alternatívákkal szembeni minőségi/gyorsasági, illetve megbízhatósági véleményét.
Fontos megemlíteni, hogy a tranzakciók számát tekintve az internetes ételvásárlás jelentős súllyal bír és a vásárlás legtöbb esetben közvetítő cégen keresztül történik. A tényleges kiszállítást túlnyomó részben a kiválasztott vendéglátóegység alkalmazottai végzik, csekély számú esetben fordul elő a személyes átvétel és a futárszolgálat igénybevétele. Az ételszállítók által generált nagyszámú tranzakció torzító hatása miatt a fenti adatok ezen értékeket nem tartalmazzák.
Az elmúlt évek során egyértelműen erősödött a személyes átvétel szerepe, míg a Magyar Posta által végzett kiszállítások súlya a korábbi alacsony érték ellenére tovább romlott.
Az online áruházuk által 2006-ban teljesített megrendelések kézbesítési módjainak megoszlása
Forrás: GKIeNET Kft.
Online aukciós piacterek
A kereskedők és a végfelhasználók közötti áruforgalmon kívül (B2C) az elektronikus kereskedelem egy másik, egyre elterjedtebb formája a lakosság körében történő kereskedelem (B2C), amihez az úgynevezett online aukciós piacterek jelentik a legjobb közvetítői felületet. Ugyanakkor számos "kiskereskedő" is saját online bolt nyitása helyett ezen aukciós oldalakat választja termékeinek értékesítése során.
A Vatera.hu és a Teszvesz.hu Magyarország két vezető online aukciós piactere (C2C és B2C), 2008-ban a rajtuk átmenő forgalom értéke megközelítette a 15 milliárd forintot (bevételt csak a közvetítés alapján számlázott jutalék hoz a cég számára), s továbbra is várható a dinamikus bővülés.