Csak kihalálos alapon nő az 50 év fölötti internetezők száma

72 ezer nyugdíjas internetező?

Jelenleg közel 4,5 millió 50 évesnél idősebb ember él Magyarországon, s közülük mindössze 638 ezer használta már az internetet, rendszeresen pedig mindössze 560 ezren élnek online életet. Ennél is rosszabb a kép, ha csak a 64 év felettieket (nyugdíjasok) nézzük, ugyanis közülük alig 72 ezer rendszeres netező kerül ki, pedig közel kétmillióan vannak.

Az Inforum (Informatikai Érdekegyeztető Tanács) több éve harcol az idősek és egyéb digitálisan hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatásáért, Dombi Gábor, a szervezet főtitkára már maga mögött tudhat ötpárti egyeztetést, sőt, egyetértést is, parlamenti tájékoztatókat, figyelemfelkeltő és oktatási programokat. Az Inforum most a BME-UNESCO ITTK (Információs Társadalom- és Trendkutató Központ) közös munkájaként második alkalommal elkészülő "e-Befogadás" éves jelentésével igyekszik felhívni a figyelmet a problémákra és a teendőkre az ügy érdekében.

Ez nem Magyarország!

Nagy a szakadék az "elit" és a "nettelenek" között

A részletes és komplex jelentés idén már egy tág fókuszú elemzést is tartalmaz az 50 év feletti lakosság információs és kommunikációs technológiahasználatáról. A kutatás többek közt vizsgálta azt is, hogy a jelenlegi társadalomban mely rétegek hogyan térnek el az ország átlagos értékeitől. Ennek alapján a lakosság három jól elkülönülő részre osztható: az első egyfajta "online elit", akik jóval nagyobb arányban használnak informatikát, mint az átlag. Ők a felsőfokú végzettségűek, az egyetemisták, a budapestiek, a megyeszékhelyeken élők, a férfiak, a 14-29 évesek.

A második csoportba a feltörekvők, illetve az offline világtól úgymond leszakadók tartoznak, 30-49 évesek, nők, városiak, ezen szempontok nagyjából az országos átlag szintjén mozognak. Az idősek, szakmunkás vagy 8 általános végzettségűek, kistelepülésen élők közt pedig hiába a legnagyobb az előző évekhez mért növekedés, ha egy százalékról kettőre növekszenek az értékek, akkor az kevés. Egyértelmű, hogy az iskolás korosztály 10 százalék alatti növekedése számszakilag még mindig többet jelent, hiszen ott jelenleg 95 százalék az internetezők aránya.

Miért nem interneteznek az 50 felettiek?

Riga is elúszott

A jelentés egyik kritikája a 2006 júniusában Magyarország által is aláírt Rigai Deklaráció teljesítésével kapcsolatos. Ha a digitális szakadék mérséklését célul kitűző egyezménynek meg szeretnénk felelni, akkor jövő év végéig 700 ezer új felhasználót kellene a lemaradó rétegekből átrántani a digitális szakadékon. Ami azért szomorú, mert jelenleg összesen nincs ennyi 50 év feletti internetező Magyarországon, a küldetés ismerve a hazai viszonyokat, a válsággal együtt vagy nélküle is, de lehetetlen.

Ennek egyenes eredménye, hogy a jelenleg is halmozottan hátrányos helyzetű emberek még jobban elszakadnak, mivel nagyságrendekkel kevesebb információhoz jutnak, kevesebb szolgáltatást vehetnek igénybe, összességében még egy területen válik alacsonyabbá az életszínvonaluk. A nyugdíjasok felzárkóztatása ráadásul nem egyszerű feladat, hiszen sem a képzési, sem a munkaerőpiacon nincsenek jelen, jelentős részük egyszemélyes háztartásban él, nem rendelkeznek minimális önerővel sem, a szocializációjuk a nullához közelít, elmagányosodtak.

Magányos? Internetezzen!

Nem tanít a gyerek

A korábbi években azt hitték a szakértők, hogy a család hasznos lesz az idősek digitalizálásában, s ha a gyerek számítógépet kap, internethozzáférése lesz, akkor feltételezték, hogy a szülőket, nagyszülőket is bevonja. Nem így történt. A háztartásokon, családokon belül a fiatalok képesek úgy internetezni, hogy szüleik továbbra sem használnak számítógépet, azt a gyerek valamilyen hóbortjának tartják, nincs rá idejük, vagy egyszerűen bonyolultnak gondolják, a fiataloknak pedig nincs türelmük tanítani őket.

Az idősek motivációja az Inforum szerint ugyanakkor nem feltétlenül alacsony. A tavalyi évben 50 ezer időskorú vett részt különböző infokommunikációs oktatásokon, de ezek egy része egy napos gyorstalpaló, ami semmit sem ér. Másrészt a milliónyi nyugdíjas mellett a 60 ezer egy elhanyagolható kisebbség. Dombi Gábor szerint megdöbbentő, hogy annak ellenére, hogy a közoktatás vagy a felsőoktatás infrastruktúrája délutánonként, esténként üresen áll, nemhogy teljes projektfinanszírozásra, de egy pilot kifizetésére sem tudták rávenni a politikát, amiből kiderülhetne, hogy az iskolai gépek mellé rakott mentorok milyen hatékonysággal tudnák felzárkóztatni az időseket a XXI. századhoz.

Internethasználat a hazai lakosság körében

Kifáradt ötletek

A kezdeti lendület helyett, az évek múlásával úgy tűnik, hogy az e-Befogadás kérdése csupán elcsépelt szlogenné, kirakatakciók sorozatává válik, ahol párszáz vagy párezer idős embert lehet mutogatni, akik "megtértek", de a valódi folyamatok nem indulnak el. Hiába a figyelemfelkeltés, már a szaksajtót is alig érdekli a téma. A politikát is hidegen hagyja a kérdés, pedig a gazdaság élénkítésének egyértelmű eszköze lehetne. Belevágni senki nem mer, így megvalósulni soha nem fog. Az időskorúak internethasználata akkor fog szebb eredményeket mutatni, ha a mostaniak elmennek és jelenlegi középkorúak megöregszenek.