Törvény készül az USA-ban az online emberi jogokról

Az Egyesült Államok egyik szenátora olyan törvényjavaslatot készül benyújtani a szenátushoz, amely polgári és büntetőjogi értelemben is elmarasztalhatóvá tenné azoknak az USA-beli internetes cégeknek a vezetőit, amelyek - akár külföldi kormányok nyomására - vétenek az emberi és szabadságjogok ellen.

Dick Durbin, a Demokrata Párt illinois-i szenátora a Bírói Bizottság emberi jogokkal foglalkozó albizottságának keddi ülésén ismertette a javaslat részleteit. A politikus hangsúlyozta: a benyújtás előtt álló törvénytervezet elsősorban azoknak az internetfelhasználóknak - köztük bloggereknek és politikai aktivistáknak - az érdekeit hivatott védeni, akik politikai elnyomás alatt élnek. Az albizottsági ülésen elnöklő Durbin szerint az amerikai vállalatok többsége fél újat húzni az elnyomó rezsimekkel: gyakorta előfordul, hogy politikai nyomásra cenzúrázzák a tartalmaikat, sőt, az aktivisták felkutatásában is segédkeznek. Durbin számos amerikai IT-vállalat - köztük a Facebook, a Twitter, a McAfee és az Apple - vezetőit is felkérte arra, hogy tanúskodjanak az albizottsági ülésen, de egyikük sem vállalta a részvételt.

"A jelek szerint néhány tiszteletreméltó kivételtől eltekintve az IT-ipar képviselői nem hajlanak az önszabályozásra; de még arra sem, hogy a szektort érintő fontos emberi jogi kérdések megoldásával kapcsolatban egyeztessenek a kongresszussal" - jelentette ki Durbin, hozzátéve, ez indította arra, hogy a törvényhozás elé vigye az említett törvényjavaslatot.

Az "internetes emberi jogi nyilatkozat" elfogadása esetén kötelezné az internetes vállalatokat, hogy "értékelhető lépéseket" tegyenek a világháló használatával összefüggő szabadságjogok biztosítása érdekében - mondta a szenátor. "Megértem, hogy a technológiai szektor képviselőinek rendkívüli nehézségekkel kell megküzdeniük a szabadságjogokat nem tisztelő kormányokkal folytatott tárgyalásaik során. Mégis, az Egyesült Államok - és az azt képviselő kongresszus - felelősséggel tartozik azért, hogy biztosítsa: amerikai cégek nem közreműködnek a szólásszabadság és a szabad véleményhez való jog korlátozásában" - jelentette ki a politikus.

Durbin az albizottsági ülésen szólva elmarasztalta azokat a vállalatokat, amelyek kételkednek az online önkifejezéshez való jog és a személyes adatok védelme érdekében elindított Global Network Initiative (GNI) kezdeményezésben; a 2008 októberében alapított jogvédő társulás a Google-t, a Microsoftot és a Yahoo-t is tagjai között tudhatja.

A szenátor a negatív példák között említette a Facebook vezetőit, akik arra való hivatkozással tagadták meg a GNI-hez való csatlakozást, hogy nem rendelkeznek a csoporttagsághoz szükséges "erőforrásokkal", ráadásul az utóbbi években az online cenzúrát "megszemélyesítő" kínai piacon sincsenek jelen.